|
Az úrihÃmzés elnevezés egy jellemzÅ‘en magyar hÃmzésfajtát jelöl, aminek motÃvumkincse, szÃnösszeállÃtása is egyedülálló. Ennek az egyedi hÃmzésnek ma országosan is ismert művelÅ‘i élnek Tállyán.
Az úrihÃmzés a XVI. században alakult ki, és még a XVIII. században is virágzott ez az európai divatoktól jócskán eltérÅ‘ dÃszÃtÅ‘művészet. MotÃvumai egyrészt a Mátyás-kori reneszánsz olasz hatásokat is tükrözÅ‘, élénk szÃnű növénydÃszeiben, centrálisan elrendezett virágmintáiban gyökerezik. Másrészt elÅ‘szeretettel használta a százötven éves oszmán uralom örökségeként a török motÃvumokat is nagy egyszÃnű foltok, keleti spirális inda- és virágdÃszek formájában, szÃnes selyemmel, osztotthÃmzÅ‘vel, fémszállal varrva, kontúrozva.
Sajátosak a szÃnek is: arany, ezüst, bÃbor, karmazsin, zöld, kék, sárga, lilásrózsaszÃn, fehér és ekrü. Ezek árnyalataiban pompáznak a török szegfűk, rózsák, tulipánok, liliomok, virágbokrok és más növényi elemek, pálmaágak, gránátalmák, levelek, rozetták, kacskaringós indák, kacsok, hullámvonalak, geometrikus és stilizált minták - lenvászonra, vászonra, batisztra, selyemre, a XIX. században bársonyra is illesztve. Külsõ hivatkozások:
|
